Az önbecsülés személyiségünk egyik legfontosabb dimenziója, ami egy megfoghatatlan, összetett jelenség, melynek nem is vagyunk mindig tudatában.
Ez az önmagunkra irányuló, ítéletalkotó tekintet nélkülözhetetlen lelki egyensúlyunk megteremtéséhez. Ha az ítélet pozitív akkor eredményesen működünk, a minket körülvevő életterületeken. A negatív ítélet viszont számos gondot okoz a mindennapjainkban. Megkeserítő szenvedéseket, kínos pillanatokat teremt. Mindig az Önmagunkról alkotott KÉP-et mutatjuk a külvilág felé. A sikertelenség, a betapadás, a kilátástalanság, a kiégettség, az érzelmi kihűlés belőlünk érkezik. Sokkal összetettebb, minthogy azért vagyok éppen nem jól, mert kirúgtak a munkahelyemről, mert szakítottam a párommal, mert elhagytak, mert nincs jó párkapcsolatom. Mindenhol az ÉN van a központban. Csak, hogy az ÉN, nincs jól. Az önmagunkról alkotott képet szemügyre kell venni, az egyik leghasznosabb gyakorlatok egyike.
Kérdések, amiket érdemes feltenni magunknak
Ki vagyok én? Mire vagyok képes? Milyen kudarcaim voltak? Milyen sikereim? Mennyit érek a saját szememben és mi a véleménye rólam a környezetemnek?
Tetteim összhangban vannak e vágyaimmal és meggyőződéseimmel vagy éppen ellenkezőleg? Ami lenni szeretnék távol áll attól ami vagyok ?
Úgy irányítom az életem, ahogy én akarom?
Békében élek e vagy gyakran elégedetlen vagyok magammal?
Mikor voltam utoljára elégedett, boldog, büszke magamra? Mikor voltam utoljára szomorú, elégedetlen csalódott magam miatt?
Önbizalom, magabiztosság, elégedettség.
Az önbizalomnak három aspektusa van :
önmagunkba vetett bizalom
önmagunkról kialakított kép
önmagunk szeretete
E három aspektusnak egyensúlyban kell lennie ahhoz, hogy önbecsülésünk harmonikus legyen.